A változás a legdinamikusabb dolog, mely légkalapács-csapásnyi erővel hat ránk.
De mi is a változás maga? Nem egyszerűen a változatlan ellentéte. Nem is egy konstans. Még csak nem is valami elvont filozófiai fejtegetés által meghatározott valami. Nem, nem…
Gondoljunk csak életünk nagy változásaira. Például a fogantatás pillanatára. Igazából a vágy beteljesedésével kezdődik, amikor még nem is gondolunk arra, hogy egyetlen szerelmes együttlét mekkora változást fog előidézni bennünk. Megváltozik a másikhoz való viszonyunk, a kapcsolatunk erősödik, önbecsülésünk jelentős mértékben nő, és ez a pozitív irányú változás beindít egy sor folyamatot, mely a lelki fejlődés terén is eredményeket produkál. Az önbizalom terén is lendít rajtunk, olyan dolgokat hoz ki belőlünk, ami életünk más területein is változásokat eredményez. Változik a magunkkal szembeni elvárás, jobban figyelünk a megjelenésünkre, ami továbbgörgeti a kicsiny hógolyónyi önértékelésünket, önbecsülésünket. Több időt töltünk a tükör előtt, a fodrászt is gyakrabban látogatjuk, lehet, hogy újabb frizurával is próbálkozunk. Kinyílik egy másik ajtó, ami felé eddig nem is nagyon kacsingattunk. De most, hogy fontossá válik a külső, a vele járó kapcsolatok is bővülnek – még ha nem is mindig kedvezőek számunkra, de tanulságosnak, tanulságos. Az alkalmazkodó képességünk is hajlékonyabbá válik. Amit eddig mereven elutasítottunk, azt most képesek vagyunk meghallgatni, megnézni, esetleg kipróbálni, és ezzel együtt – mint a tandemugráskor – olyan ernyők nyílnak ki, amelyek szükség szerint fenntartanak, és zuhanásmentes ereszkedéssel közelíthetjük meg a célt.
Változik a hangulatunk, ha az emberi kapcsolatokban olyan konfliktusokba keveredünk, amiből nem tudunk egykönnyen kilépni. Amennyiben nem ragaszkodunk makacsul a megszokásokhoz, képesek vagyunk felülemelkedni ezen és egyszerűen változtatunk a hozzáállásunkon. Erőt veszünk magunkon, és kellő türelemmel, odafigyeléssel hallgatjuk meg a másik felet, felfedezzük, hogy az általa megfogalmazottaknak is van igazság tartalma. Elfogadjuk véleményének azt a részét, amivel egyébként is egyetértünk, és ezt neki is elmondjuk, meglátjuk majd, milyen nem várt fordulat fog történni.
Az emberi kapcsolatokban történő változások, akár pozitív, vagy negatív irányú legyen is az, mindenképpen hatnak ránk. Védekezővé, támadóvá, akár együttműködővé válhatunk. Mindez hatással lesz közérzetünkre. Vidáman, felszabadultan tevékenykedve sikeresek lehetünk, de az ellenkezője is történhet: leverten, szorongva, elbizonytalanodva megélhetjük a mindennapok kínjait, a stressz romboló hatásait, melyek akár az egészségünket is megrendíthetik.
Az, családunkért vállalt felelősség terén is fejlődésre van szükségünk. Nem gondolhatunk csak saját magunkra.
A nélkülözés egyre gyakoribb, az elszegényedők száma növekszik, sok a hajléktalan. Számukra az jelentené a változást, ha valami esélyt kapnának az újrakezdéshez.
A természet élővilága sem nélkülözheti odafigyelésünket. Míg a profitorientált szemlélet haszonelven alapszik, az előrelátóan gondolkodók mindannyiunk jövőjére is tekintettel vannak.
Mindezek egy-egy folyamat változásai. Az életünk folyamán a születéstől, halálunkig folyamatos változások övezik utunkat. A bölcsödébe kerülő gyerek megtapasztalja az anyjától való elválást, elszakadást, alkalmazkodnia kell az új környezethez. Iskola alsó tagozatában a tanító néni lesz, aki vezeti a tanulás ösvényén, majd a felső tagozat tanáraitól jut fontos ismeretekhez, miközben folyamatosan változik a gyermek személyisége. A serdülőkor nehézségei, a szexuális identitás, a szerepek tanulásának folyamata, mind változással jár. A felnőtté válás folyamatában úgyszintén: a munkában, a partnerválasztásban, gyermekvállalásban – nevelésben, az önmegvalósításban.
Az életkor előre haladtával: a változó kor nehézségei, a nyugdíjazás, betegségek, az elmúlás…
Vannak a periodikusan visszatérő változások, mint az évszakok, éjek és nappalok…, az évfordulók, de lehet a divat és még sok más egyéb…
A hírtelen változások, amelyek leginkább megviselnek mindenkit. Ilyen lehet a baleset, hirtelen halál során gyermek, partner, szülő elvesztése, munkahely elvesztése, de az értékek elvesztése, a kilátástalanság is.
A változást az örökmozgósága jellemez, ám nem egyszerű egyértelműen meghatározni meghatározhatatlanságát.