A Morál (fn, tul, met) egy igen különös, mondhatni szeszélyes, hol déli-délnyugati, hol észak-észak-nyugati , ritkábban kelet-keleti szél, a meteorológusoknak többnyire lövésük sincs, éppen honnan fog fújni. Biztos csak az, hogy valamelyik változata egész évben fúj Magyarország egész területén, sőt bátran mondhatjuk, az egész Kárpát-medencében, hogy aztán tovább terjedjen más, környező országokra, így például Franciaországra [Morale], az Azori szigetekre [Moral], sőt, gyakran Japán partjainál is észlelik [Moraleszan], újabb tudományos bizonyítékot szolgáltatva közös gyökereinkre (n. b.: azon kiválasztottnak, akinek piros folt van a hátsó felén, különösen érzékenyen reagál a Morálra, olyankor erős főfájás kínozza, és általában véve is hetekig használhatatlan, ám mivel egész évben fúj, lásd, mint fent).

A szó manysi eredetű: murl, ami annyit tesz: életfogytiglan (köznyelvibben: a faszkivan vele). A manysi nyelv irígylésreméltóan kompakt, innen csodálatos epigrammaköltészete.

A Morálnak kétféle változata van, iránytól függetlenül: kis Morál és nagy Morál (az Akadémia legújabb dictuma szerint, egybe kell írni, így: Kismorál, Nagymorál – kérem, ne gyerekeskedjenek, mindenkit szétültetek!). Évszázados hazai megfigyelések szerint, a Nagymorál sokkal ritkábban fúj, mint a Kismorál - hogy miért, arról csupán halvány sejtéseink vannak, de azok viszont biztosak. Valamiképp összefüggésben látszik lenni a lónak négy lába van, mégis megbotlik közmondással, megfejtők között Larousse Nagyenciklopédiákat sorsolunk ki (tehertaxit saját kontóra).
Előszeretettel neveznek el róla vonatokat (lásd még: Mistral), köznapi példamondat: „Vazze [francia: fidonc!], már megint lekéstük a Morált!” Szépirodalmi példamondat: „Mi mindig mindenről elkésünk.”

A Kismorál (hogy a gyakoribbal kezdjük) egy tikkasztó, fullasztó, poros, déli-délnyugati (illetve lásd mint fent) szél, amely a Sirokkóhoz és a Hamszinhoz hasonlóan a depressziót megelőzően jelentkezik, majd magas nyomással terjed észak-észak-kelet felé. A Skandináv félszigeten leginkább a téli hónapokban jelentkezik, vagyis gyakorlatilag egész évben (lásd még a viking közmondást: „Minden rossz délről jön, pedig már itt is elég szar”, illetve a „Magyarország Finnország Szicíliája” fordulatot). A Kárpát-medencében elterjedt hiedelem, illetve, egyesek szerint tudományos állagú tény, hogy a Kismorált Izraelből fújják, noch dazu, a költővel szólván, nem is a természet műhelyéből való, hanem egyenesen szélgépekkel generálják (lásd még a: „Hej, zsidótul fúj a szél” kezdetű ősi arab panaszdalt). 
A Kismorálnak a téli hónapokban hideg változata is van, ennek hatása a szervezetre talán még drasztikusabb, mint a nyári változata (lásd a: „Hidegen fújnak a szelek/azok nem jót jelentenek” kezdetű népdalunkat, mely valójában a Kismorálról szól, csak nem jött ki volna prozódiailag.) A Kismorál ilyenkor csontig hatoló, különösen, ha a Belügyminisztérium kifejezett utasítása ellenére elhagytuk autónkat, s dacolva az odakünn tomboló Kismorállal, s nem kevésbé a belügyi paranccsal miszerint üljünk át a szomszéd autójába, megkísérelünk lestoppolni egy arra járó traktort és vagy miniszterelnököt (lásd még: Nagymorál). Az orkánerejű Kismorál ilyenkor soha nem látott sebességgel zúg végig az országon (innen az egyes vidékeken használt zúgolódás kifejezés, példamondat: „Nézzed má’ Jóska, megin’ zúgolódás van, jó lesz beterelni az állatokat.”)
A Nagymorál a Golf-áramlat legújabb irányváltása miatt (Brüsszel tehetetlen), hazánkban manapság ritkásan fúj, éppen ezért, előfordulásakor igen nagy becsben tartják. Üde, langymeleg, balzsamos, tavaszias jellegű szél (noha olykor a téli hónapokban is előfordul), mely kifejezetten frissítőleg hat a szervezetre, az embereket jókedvre deríti s pozitív energiával tölti fel, a betegeket meggyógyítja, a kövéreket lefogyasztja, s az alacsony légnyomást (depressziót) messzire, egészen Záhonyig kergeti. S noha évszázadokig úgy tartották, hogy a Nagymorál nálunk leginkább nagy történelmi pillanatokban, illetve ünnepnapokon fúj, az újabb megfigyelések azt mutatják, hogy pont fordítva van: a nagy történelmi pillanatok akkor következnek be, amikor fúj a Nagymorál, illetve azért van ünnep, mert fúj. (Mecsoda kölönbség, mondaná Micike nagyanyám, ám ez szócikkünk szempontjából lényegtelen.) Hazánkban utoljára 1989 táján érződött a Nagymorál hatása, ami viszont hosszú hónapokig is eltartott. Azóta egyre ritkábban fúj, sőt egyes vélekedések szerint, az izraeliek lelőtték rakettával. Vagy az amerikaiak. Vagy ha nem, akkor az atom miatt van. Hogy szakadna meg.