Az intelligencia röviden: az egyén kapcsolati mutatója annak környezetével.

Ennek megfelelően nem csak emberre jellemző mutató. Tény, hogy a következő környezeti összetevőknél vizsgálható: természet, társadalom és technika. A környezeti összetevők az egyes személyek esetében eltér, mely a mérést nem befolyásolja, de a validitás szempontjából ajánlott viszonyszámokat alkalmazni. Így térben (pl. különböző földrészek, országok) és időben (történelmi korok) is alkalmazható a mérés. Mivel a mérés jelen esetben az egyén kapcsolati mutatójának összehasonlítása az egységgel, az egység meghatározása az idealizált állapot. Ennek megfelelően az intelligencia maximuma egy idealizált állapot, hasonlóan a hatékonysághoz.

A következőkben megvizsgáljuk az egyes környezeti összetevők esetében történő vizsgálatok tárgyát. Javasolt egy néhány száz szempontból álló mérési ív sztenderdizálása.

Természet

Az állatokkal és növényekkel való kapcsolat idealizált állapota az „élni és élni hagyni”, valamint a „segíts, de legalább ne árts” elve. Ennek megfelelően lehet intelligens olyan személy is, akinek se háziállata, se szobanövénye. Unintelligensek a felelőtlen állattartók (pl. a kutyát láncon tartók), de azok is akik aktív vagy passzív módon hagyják a természet lokális egyensúlyának megbomlását (pl. kártevők elszaporodása).
Fontos mutató az egyén hulladékkezelési szokásainak együttese (pl. szelektív gyűjtés, szemetelés). Ezen felül szintén fontos a fogyasztói magatartás, melyre társadalmunk a környezettudatos vásárlás szóösszetételt is használja.

Társadalom

Itt külön vizsgálandó a család, a szűkebb társadalmi környezet (pl. munkahely, iskola) és az ország, nemzet, valamint a globális társadalom. Mérési szempontból a minden egyén számára elfogadott szerepek dominálnak (pl. apaszerep), hasonlóan a matematikai alapfogalmakhoz vagy axiómákhoz. A családtagokkal való kapcsolat mellett vizsgálandó pl. a munkahelyi ambicionizmus vagy az adózási hajlandóság. Idealizált állapot az egyén és az egyén környezetének érdekharmonizált kapcsolatrendszere. A mérhető mutatók nem lehetnek egymásnak ellentmondóak.

Technika

Ide tartozik az egyes anyagok felhasználása (ld. fogyasztás), az energiafelhasználás módja (pl. pazarlás), az információtechnológia alkalmazása, a rendszerszemlélet stb. Fontos elkülöníteni az egyén kapcsolatát az őt (a mindennapjaiban) körülvevő technikai környezetet, valamint azt, hogyan alkalmazkodik a technikai újdonságokkal. Előbbi esetben vizsgálandó pl. a rendelkezésre álló eszközök rendeltetésszerű használata (pl. a porszívót nem a csövénél fogva húzzuk).

Mérés és tévhitek

Definíciónk értelmében kialakított mérési rendszerrel nem csak az egyes személyek összehasonlítása válik lehetővé, hanem pl. az egyes országok, illetve az egyes történelmi korokban élők is összehasonlíthatók. Mivel a környezeti összetevők mindig különböznek, a mérésnél a korábban említett, alapfogalmakként rögzített idealizált állapot, valamint viszonyszámok bevezetése javasolt. Így egy egyén intelligenciamutatója a több száz összetevő összegzésének eredménye, melynek maximuma 100%.
Tévhit, hogy az IQ néven elterjedt hányadosnak és az intelligenciának köze volna egymáshoz. Definíciónk szerint pl. unintelligens személy az, aki elhanyagolja gyermekét, túlzóan karrierista módon viselkedik munkahelyén stb., hiába rendelkezik magas IQ-val. Hasonlóan, az iskolai végzettség és az intelligencia közt sincs közvetlen összefüggés.
Fontos, hogy (pl. neveléssel) a fenti módon értelmezett intelligencia mérőszáma növelhető.