A tkp.-i ~ az onnan-ide való kerülés, térben és időben körülhatárolt útvonalára vonatkozik. Szerencsés esetben a (relatív és pillanatnyilag kinevezett) kezdeti A és a végső B pont jól definiált, elszenvedő egyén(ek) és passzív/aktív figyelő(k) által egyaránt ismeretes. Szemlélető példa: A pont lehet: magzat, szűz, vidéki, tudatlan, kávé előtti, keresztény, férfi, jobbos, B pont lehet (ennek értelmében): ember, kurva, pesti, tudós, kávé utáni, ateista, nő, balos. Végtelen félelmet és szabadságot kölcsönző faktor: A és B tetszés  szerint felcserélhető, saját belátás szerint.

Nehézkes, ám minduntalan felmerülő helyzet, amikor sem a résztvevő, sem a kívülálló nem tudja (meghatározni, körülírni, megálmodni, elszavalni, lefesteni, kikockázni, elkáromkodni, stb.), hol áll az A és hol áll B, e két, per definitonem, polarizált (vég)pont. Ebben az áldatlan, de gyakori szituációban szükségeltetik a kifelé fordulás, azaz az egyén testén és tudtán kívül eső, gyakran metafizikai jelentőséggel bíró faktorok igénybevétele: Isten, pszichológus, Nők Lapja személyiségteszt, kínai gyorsétkezdében beszerezhető szerencsesüti, stb. Az önmagát jól nem ismerő, saját állapotára rálátással nem bíró egyén nem tudja felméri személyes A pontját, és emiatt (és ezt kérdőívek ezrei bizonyítják) képtelen behatárolni a távoli, de nem elérhetetlen B pontot.

A nélkülözhetetlen A és B közé esik a  tkp.-i ~, amelyet legáltalánosabban folyamatként észlelünk és értelmezünk. A folyamat időbeli kiterjedése igenigen eltérő, legtöbbször egyenesen arányos a végpontok közötti, idő-, tér- és értékbeli különbséggel. Olyan apró, legtöbbször fizikai, azaz szemmel látható ~-ok, mint például hajvágás, fogyás (v. hízás), ruhatár-csere, értelemszerűen kevesebb időt vesznek igénybe, mint a belső, érzelmi vagy értelmi szinten végbemenő, a személyiségre nagy hatást gyakorló  ~-ok. Ennek az állításnak az ellentétjét bizonyítja a peste noapte-paradoxon (román kifejezés, ejtsd: pészténoápté, magyarul: „éjszaka alatt”), amely az időigényes ~ rövid idő alatt bekövetkező voltára reflextál. Példa: Anna peste noapte pesti lett (miközben köztudott, hogy a pestiség elsajátítása nem csupán egy éjszakát megkövetelő erőpróba, de: vö. szüzesség).

A ~ fogalma, jelensége természetesen, analógiát alkalmazva, az egyénről átvihető kisebb és nagyobb, különböző (szub)kultúrájú, etnikumú, vallású, nemű, stb. csoportokra, közösségekre, tágabb értelemben pedig a nemzet, valamint az egész emberiség szempontjából is vizsgálható. Érdekfeszítőnek nevezzük azt a ~-t, amely: 1. egyént érint, de közösségre vonatkozik (például celebek coming out-ja), 2. csoportot érint, de egyénre és közösségre is vonatkozik (például egy politikai párt pár év alatt átalakuló érdekképviselete). A ~ fogalma egyénként és csoportként eltérő intenzitást jelenthet, egyes csoportok számára például az is a ~ kategóriájába esik, hogy bizonyos közösségeket emberi jogokkal illetnek (például: nők, színesbőrűek, homoszexuálisok, stb.). Mások számára ez nem meríti ki a ~ fogalmát (vö. normális).

A ~ legnagyobb hátrányai: kiszámíthatatlanság, elszenvedők és kívülállók veszélyeztetettsége, a hagyományos és kényelmes rend megbontása, ennek következményeinek beláthatatlansága, a komfortzóna átlépése, a új kipróbálásának félelme, stb. Ennek értelmében a ~-t minden adandó alkalommal szabotálni kell, kezdeményezőit elnyomni, elhallgattatni, jobb belátásra bírni. Ehhez további szakirodalom: demokrácia szócikk alatt.